Ja, amúgy képek Romániából (Balázs csinálta, Ricsiéből majd lehet rakok fel, csak ebben nincsen annyi tájkép, amit szeretnék), érdemes megnézni.
És este (délután) megyek be Pestre, mert Ricsi jön haza egy kisebbfajta agyrázkódással és beszédszünet ide vagy oda, aggódom érte. Meg ha már egyszer megkérte, akkor kimegyek.
Úgyhogy szombatig nem biztos, hogy jelentkezem.
Koncentráljunk a kellemesebb pillanatokra.
Első este Andris, Boldi és Tomi ultiznak, két parti között beszélgetünk. Boldi előjön az olaszországi poénokkal, köztük a hárombetűs értelmes magyar szó: derengéskor tapasztalható lik. A dolog ott kezdett vicces lenni, hogy Tomi megkérdezte, hogy mi az a lik és miért pont lik, miért nem lyuk? Aztán nem tudta, mi az a derengés, ha jól emlékszem valami hangnak mondta, erre Boldi: "...és akkor szemembe ötlött a madárcsicsergés, vagy mi?"
A dolog másik része az volt, hogy Andris iszonyú viccesen nevet.
Beszélgetés Krisztával azután az emlékezetes este után, aztán meg Hörcsivel (köszönöm mindkettőjüknek).
Andris, aki arról igyekszik meggyőzni minket, hogy az otthonülő háziasszonyoknak jó, mert azt csinálnak, mait akarnak.
Soma meg Ambrus, amikor érdekes haláleseteket mesélnek. Emberke bezabál valami irdatlan mennyiségű babos káposztát vagy mit, aztán az olcsó motelszobában, csukott ablaknál lefekszik aludni. Reggel a saját gázaiba fullad bele.
Másik kedvencem az emberke, aki a fúrótorony tetején kattant meg, bevett egy rakás mérget, felvágta az ereit és felkötötte magát. A kötél elszakadt, beleesett a jéghideg vízbe, ami elzárta a sebeket és kihányta a mérget. Ezek után tüdőgyulladásban halt meg.
Meg persze a sakkozó, aki sakkozás közben törte ki a nyakát.
Az első napi labdázás nem volt semmi, jól elfáradtam, de nagyon élveztem. Egyszer még Panda kezéből is sikerült kiütnöm a labdát (igaz, orvul hátulról támadtam. bár vele szemben azt hiszem, megengedett), bár nem értem el vele semmit, mert a csapatom képtelen volt megszerezni, de hát van ilyen.
Egyik nap Ádám, Lea és Attila lélekszakadva rohannak ki a vízből, hogy "Hatunknak sikerült ledönteni az Ambrust! Aztán, amikor mondta, hogy jó, most ti jöttök egyesével, akkor elkezdtünk rohanni kifelé..." hátrahagyva Zoét, Tomit és Emesét.
Aztán persze az illatküldő telefon (borzszag csengőhang helyett, simáán), meg az ízküldö telefon, Hörcsi találmánya, az avokádókrémmel :)
azthiszem ennyi. votmég, voltmég, de nem jut eszembe.
Sírok és (megint) abba akarom hagyni. Abbahagyni mindent. Miért nem lehet?
A Brisingr igenigen tetszett, egyre jobban megy a történet, várom a befejező részt.
Maradok a napi két étkezésnél egyenlőre.
ma két meggyes meg egy vaníliásrúd reggel. vacsi meg vagy igen vagy nem. nem vagyok éhes. igazából Tisza óta nem vagyok éhes, de azóta az emlékezetes balatoni este óta rosszul is vagyok, ha "sokat" eszem.
>kivágott rész<
Boti teljesen odavan Fanniért ("Te lány vagy") és Ági vissza fogja adni a könyvemet (köszi Andris ^^), én viszont egyre lejjebb zuhanok kedvileg (illetve nem zuhanok, hanem ereszkedem, közepes gyorsasággal) és azthiszem mégiscsak kihagyom a vacsit, mert paprikáskrumpli és zsíros/olajos és hús és nem.
föci, biosz, olvasni is kéne valamit, Borával találkozás, Frunál alvás, talán Réka.
Nem, nem, nem, NEM!
elegemvan...
Megint mélypont, abszolút mélypont, rosszabb mint tavasszal, tökjó lesz így kezdeni az évet, utálom magam, utálom, utálom, utálom magam és semmi kedvem az egész mindenséghez!
feladom.
"Bogi, engedd már el a Leát!" "De ő fog engem!"
ma voltam a vízben, olvastam a parton (Brisingr, még mindig... hogy lehet ilyen hülye szót kitalálni?), aludtam, hallgattam zenét (zenemutató (Borától loptam): Metallica: Die, Die My Darling, mert most megint bőgtem egy kicsit, mert eszembejutott az elmúlt egy hónap és ha őszinte akarok lenni, nem vagyok benne biztos, hogy minden rendbejön, de reménykedem és igyekszem, annál többet nem tehetek).
Ma reggel megint visszafeküdtem, álmodtam egy rakás hülyeséget, pl. volt egy nagy akvárium sok kis hallal meg egy harcsa-kecsege-szerű nagyobbal, akitől mindig megijedtem és ők voltak a testvéreim, az akvárium végén meg mindenféle keltetőakváriumok voltak, amikben békákat meg halakat keltettek... a Boldi meg beteg lett és elkezdett átalakulni valamivé, medve rémlik, de azthiszem nem az volt és iszonyúan féltem... közben zenét hallgattam és azt álmodtam, hogymindjárt lemerül, akkor minek kapcsoljam ki... két órát aludtam, igazából csak félig, de annyi rosszálom után nem akartam tovább kísérletezni.
A Boldi vízzel töltött üvegeket próbál összehangolni, engem meg idegesít, hogy valahányszor elmegy valaki a fürdőszoba előtt, felkapcsolódik a villany. Első este a fürdőszobában nem égett a villany, vicces volt fürdeni, öt másodpercenként karnyújtás, hogy felkapcsolódjon... aztán bement a Panda és azóta le se kapcsol a villany ("Túl sok mindent érzékelt egyszerre" Kriszta szerint).
A Boldi most trombitát próbál szerkeszteni üvegekből.
A Brisingr tetszik, Roran most volt megkorbácsoltatva, Katrina idegesít, Eragon meg nem olyan HarryPotter-féle. Szerintem érdemes elolvasni, akárki akármit mond, hogy hosszú meg mittudomén, mert könnyű olvasni.
Már sikerül tartanom a napi két étkezést, sőt ma lehet hogy vacsizni is fogok. És három napja először ettem meleg kaját (egy szelet pizza), a pékség jó, a meggyesrúd meg még jobb, de az onnan jön.
Tomi eltűnt, Pandáék, Ritáék elmentek, Andrisék is elmentek, de ők még visszajönnek.
Andris szerint az otthonülő háziasszonyoknak jó. Hát hajrá drága, mosogathatssz helyettem naponta egy órát...
(Boldi a biztonságiöv fűrészelővel vágja az üveg alját)
Szürke az ég...
Nem, nem akarok sem telefonálni, sem smsezni, egyáltalán hallani sem akarok felőle, amíg gólyatáborban van, sőt igazából utána sem, mert dühös vagyok... najó, hiányzik meg minden, de nem vagyok biztos benne, hogy akarom (sőt, majdnem biztos vagyok benne, hogy nem, de ebbe most ne menjünk bele, majd ha megbeszéltük a dolgokat, akkor talán).
el se kellett volna kezdeni ezt az egészet, de már mindegy
Szóval most beszédszünet és gólyatábor én meg piszokszarul vagyok, akármennyire próbálom elnyomni,olyan mint a viszketés, ami mindig ott van és néha előtör és akkor még rosszabb. Ahogy már ez a sevele-senélküle lenni szokott, de ha rajtam múlott volna, akkor más lenne, de nem és így nekem nemjó. Sőt...
Tomi megvan, vécén volt cirka másfél órát és gameboyozott (óje), apu szerint tegnap hajnalban félegytől háromig csinálta ezt... (kint kellett volna maradnom borozni, de már nagyon álmos voltam).
Zoé hajat mosott. Nem, nem megyek röpizni.
Ha jobban meggondolom, nincs semmi, amiért érdemes lenne akármit is csinálnom. Sőt, legjobb lenne meghalni, de ez most nem öngyilkolózós kedvem miatt van, hanem mert tényleg nem látom értelmét semminek és(igen, beismerem) semmi kedvem végigcsinálni ezt az egészet... a sulit, barátokat, a beszélgetést (vagy kibékülést vagy szakítást, akármi is lesz a vége), érettségit, semmit, semmit, semmit...
és most még egész jó kedvem van.
Most már nincs bizonytalanság. Rettentőnagy bizonyosság van, csak az a kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni.
Merem remélni, hogy igen. Remélem, hogy igen. Mert máskülönben nagyon-nagyon rossz lesz mindkettőnknek.
Én úgy gondolom, hogy képesek vagyunk rá.
Balaton amúgy tökjó, bár annyira már nem lesz jó ez a hét, mint lehetne.
beszélgetés a strandon, bambulás, alvás, beszélgetés, kártya, víz, nemeszem, hattyútoll, könyv, ezüstszínű rubikkocka (téglákból), Andris, Hörcsi, Kriszta, Négyes, Tomi, Ambrus, Fanni, Boti, Zoé... fagyi, lángos, pizza.
önkapcsolós lámpa, hülye Sasok...
Minden reggel nyolckor arra ébredtünk, hogy a hangosbemondóban ébresztik a Sasokat (taekwan-do-s csoport mellettünk), úgyhogy nagyon sajnáltuk, amikor ma reggel bemondták, hoogy utolsó reggeli :)
Most félek is meg nem is.
Ma éjjel már tudtam aludni.
Zertz meg Dvonn, azt jó nézni, főleg Andrist meg Boldit, mert ők okosak és viccesek. És közben ropit zabálni...
Andris Angliába megy egyetemre, jó neki, Ambrus meg megverte a Boldit Dvonnban.
És akkor szagküldős telefon, aami már ízt is tud és a menzán beletömöd a zöld trutyit, hogy mi az, és kiköpi, mert citromos avokádókrém. by Hörcsi.
Minden reggel péksüti (tegnap egész napi kajám egy meggyesrétes volt meg egy fél lekvárosbukta és ropi, ma már egy csomót ettem, legalább öt péksütit), ebéd meg vacsora az nemnagyon.
de most, hogy lerendeztük Ricsivel a dolgok egy részét, már legalább attól nem vagyok rosszul, ha kajára nézek.
Az elmúlt fél hónapot legszívesebben kiverném a fejemből, a következőt meg átaludnám, vagy éber kómában tölteném, hogy semmire ne kelljen emlékeznem...
Viszlát, jóéjt, szépnyarat.
Tegnap este. Még soha semmi nem fájt annyira. Soha nem volt még olyan depressziós rohamom. Soha nem álltam még olyan közel az öngyilkossághoz... és a szakításhoz.
sötét. ház mögött. telebőgött zsepi. magamban beszéltem. és nem tudtam elhinni valami fájhat ennyire. iszonyú volt. nem tudjátok, milyen rossz volt. sohatöbbet.
Nagyon dühös vagyok, és nagyon-nagyon sokba fog ez még kerülni.
Remélem megérte tönkretenni az utolsó normális nyári hetemet. A kedvemet. Talán még többet is.
Köszönöm, Kriszta. Köszönöm, Hörcsi.
És most szünet. Egy darabig.
2. Románia
Az első benyomás a sok rossz út volt. Hatvanas átlag. Sztráda nulla. Amikor megálltunk a benzinkútnál matricát venni, azt néztük a Boldival a térképen, hogy Romániában csak egy autópálya van, mégpedig Bukaresttől a tengerig. Mint később kiderült 2005ös térép volt, de még mindig nem értem egészen, minek kellett matrica... sebaj.
Aztán volt egy csomó vezeték meg villanydrót. Jaés kedvencem: Bucuresti 586 km, 200 méterrel később Bucuresti 623 XD
Kolozsváron éjszakáztunk, közben eltévedtünk párszor. A szállás tiszta volt, szép volt. Másnap mentünk Homoródfürdőre, ahol két órát vártunk, hogy bejuthassunk a házba. Közben Erika a szomszédoknál főzött tejbegrízt, at vacsiztuk, kölcsöntányérokból, kölcsönkanalakkal. Aztán megjött a tulaj, mondta, hogy elnézte a dátumot (előző nap éjfélig várt ránk) és beengedett minket. A ház iszonyú nagy volt, volt szauna meg pezsgőfürdő, három fürdőszoba és mi kaptuk Ricsivel a zöldszobát.
Másnap Vargyas-hágó az varázslatosan gyönyörű volt. Nyírfák meg rengetegrengeteg virág, magas fenyves hegyek, sziklák. Igazán nagyon csodálatos volt! Láttnk egy rakás medvenyomot is és vagy nyolcféle különböző színű szöcskét számoltam meg (volt piros-fekete is :) ). Aztán a pataknál szitakötők meg vizes épek, azok is jól sikerültek.
Otthon is volt patak, meg sok virág, szöcske, gombaaa (:) ), béka, sáska, kiégett ház, köves út (Ricsi talált nekem kőbe fagyott rózsát, legalábbis úgy néz ki, gyönyörű. El is hoztam.
Aztán pihenőnap, délután Csíksomlyó meg Csíkszereda, felzarándokoltunk a nemtudomhova, de az is nagyon szép volt. Lent a völgyben volt néhány falu és ahogy rájuk sütött a nap a felhők mögül, az... nem is tudom leírni. Csodálatos volt. Tényleg.
Aztán Ricsi megbetegedett és meglátogattunk egy kórházat Székelyudvarhelyen. Azt leszámítva, hogy Ricsi kb két és fél óráig feküdt bent infúzióval a kezében és rohadtul féltem, hogy mi van vele, azon kívül abszolút pozitív élmény volt. A nővérek kedvesek voltak, az egész kórház tiszta volt és világs, meg ilyenek.
Amíg kint vártam, hoztak be két csuklótörtöttet is, (az egyiknél papírok se voltak), elküldték röntgenre, aztán meg Csíksomlyóra, mert csak ott volt ortopédia.
Közben a többiek elmentek Korondra meg Parajdra a sóbarlangba, állítólag nem sok mindenről maradtunk le, viszont kaptunk bögrét.
Ricsi szerencsére rendbejött, úgyhogy másnap mi is el tudtunk menni a Szent Anna-tóhoz, ami nem volt egy nagy élmény, mert nagyon sokan voltak és le volt betonozva az egész, csónaokztak meg fürödtek, szóval kb olyan volt, mintha a Balaton mellett lennénk.
De aztán elmentünk a Tőzegmoha-láphoz, ami igazából egy tó, ami felülről kezdette el efeltöltődni és tök durva, hogy ott sétálunk 18 méter vastag mohatakarón, alatta meg még víz van! Voltak ott mini húsevőnövények (harmatfüvek), meg volt a magyarázós vezető, aki tudott magyarul, románul és angolul is. Mesélt érdekeseket (pl. hogy a lápi rozmaringot a KGB használta; a tavalyi rockbanda esetét a mámorkával, ami egy hallucinogén növény és kétnapos hasmenést okoz és az okosok telezabálták magukat, aztán a buszsofőr nem akarta felengedni őket a buszra; hogy amikor a japánok meglátták a derékig érő, ötvenéves fenyőket, akkor vigyázba vágták magukat és meghajoltak egy "Bonsai!" kiáltással meg ilyeneket), meg mutatott szép képeket.
Utána még elmentünk nemtudomhova a Büdösbarlangba, de az se volt nagy élmény, én pl rosszul lettem a kénes szagtól, pedig be se mentem a barlangba.
Egyik este szalonnát sütöttünk, egész finom lett, meg chili con carne, kukoricalepény, csak kicsit fájdult meg a hasam és a forrásvíz szerintem akkor is finom volt, csak befogott orral kellett inni és akkor nem érződött a vasszag. Beee...
A hazafelé út nem volt nagy durranás, fagyiztunk (Cornetto), tettem egy sor nagy elhatározást, beszéltem Fruval meg apuval. Azóta Ricsinek is sikerült Balatonra menet helyet keríteni... bár idén szerettem volna Ricsivel nézni a tűzijátékot. Tényleg szerettem volna, de az most nem fog összejönni... sebaj, gólyatábor egyszer van csak.
Cristopher Paolini: Brisingr.
Remélem minden rendben lesz...ugye?
képek majd vagy igen vagy nem, Erikáéknál meg Ricsinél vannak.
Ez most hosszú lesz.
1. Tisza.
Ricsiéktől indultunk. Elöl Zoli, Ricsi, hátul Máté meg én. Aludtam egy darabig meg zenét hallgattam, aztán eltévedtünk és onnantól minden rossz lett, mert Zoli folyton veszekedett Ricsivel, egészen estig és nagyon szarul éreztük magunkat mind a ketten. Aztán megérkeztünk (valami fesztivál vagy nemtudommi lehetett Vásárosnaményben, mert volt iszonyú zene meg sok motoros-bőrkabátos pasas), apu meg a Bogesz kijött elénk, elsőre nem sikerült regisztrálni, úgyhogy bementünk simán.
Karvalicsok meg Jandákok voltak már ott (rajtunk kívül). Éppen valami szavasat játszottak, elsőre nem értettem teljesen, de jó volt látni őket, kicsit megkönnyebbültem, hogy még megvannak (kivéve Bencét, aki focizik. a változatosság kedvéért.) és Blanka ugyanolyan hülye mint eddig, ha nem jobban (de) és Fru is megvan és vidám és mosolyog.
Aztán sátorállítás (Ricsiéké), utána megint veszekedés, úgyhogy Ricsivel lementünk a Tiszapartra és keseregtünk egy sort. Aztán Ricsi meg Zoli elvonultak, én meg jobb dolgom nem lévén beálltam Mátéval játszani szavasat, meg aztán gyilkososat.
A zene nagyjából hajnali ötig szólt, aztán még üvöltöztek egy sort, szóval nem sokat aludtunk.
Másnap levittük a kenukat, pakoltunk a hordókba, szétszedtük a sátrakat, amíg jöttek a többiek, akik közül csak Mályiékat ismertem. Dél körül elindultunk, én Zoli és Máté mögött, Ricsi előtt. Ricsinek eleinte nem nagyon ment a kormányzás, billegtünk, féltem is, Zolinak se tetszett semmi, így telt a nap. Nem éreztem kifejezetten jól magam, de viszonylag jól elvoltam.
Délután érkeztünk Mogyorósra, büfé egyáltalán nem volt (elfogyott a kaja), viszont a csaj veszekedett egy sort, hogy vagy bent mindenki vagy kint, mert nem lehet bejárkálni, blablabla...
Boldival kb hat helyet megnéztünk, mire levertük a sátrat, egész jó helyre. Ricsivel korán lefeküdtünk (nem véletlen), másnap meg azután keltünk, hogy a felnőttel elmentek valahova. Érdekes módon a büfében lett kaja (kint még péksüti is), ettünk, meg fürödtünk a Tiszában, tökjó volt, aztán jött Boró és Ricsi magyarázott mindnféle okos dolgot én meg unatkoztam. Amíg mi hűtöttük magunkat, a többi kocka bent kártyázott a kempingben (még mindig nem értem, miért nem jöttek le).
Este szalonnasütés, pizza, jött Bogi jajj), Karvalyoktól kaptunk Ricsivel egy kétszemélyes sátrat, ami reggelre beázott, pedig nem is esett az eső. Király... Este beszélgettünk meg hülyültünk még.
Másnap Boldi-Bogi-én-Ricsivel mentünk.
Innentől kicsit (nagyon) egybefolynak a dlgok. Volt egy szlovák strand, Boldi egysze beleült a vízbe, mert Mátét kergette és hirtelen mélyült a víz, Jandáék horgásztak (Gergő összetekerte a damilt, Zoli tekeri fel- Ricsi:"Mi lesz ha most fogsz egy halat?" Zoli:"Na, akkor jön a nagy bazmeg..."), vitorla, pihenőnap Dombrádon (jajne), Republic, csocsó, város sárból (by Máté, JRicsi, Gergő, Levi, Kada), összekapaszkodás, csorgás, fotósorozat Boldiról, előzzük-meg-a-motorcsónakot, "HÚzzunk bele!" (Bogesz), csorgás a folyóban, Blanka szalmakalapja, gyilkos ("Összevissza lesek és mégse nyerek...mi van itt?!" Blanka), kártya (römi, rikiki, solo- "Ricsi nem kap kártyát. Az előbb megint ő nyert."), hordók, zacskók, sok ropi (Ambrus:" Nektek mennyi ropitok van?!"), Lajos - "A tündék gyakran élnek a Legolas-szóval, de orkot ők sem tudnak fogni legó-lasszóval!", illetve "Hogyha sokat randizom, feljön rám a strandizom"-->Ambrus:"Jobb helyeken ezért ölnek..." meg a Fomás történet, ugrálás, mentőmellény, homokpad a Tisza közepén (fél kilométer gyalog a Tiszában), aztán meg örvény és nem tudtunk visszafordulni, Tuzséron piszoknagy vihar (letört egy rohadtnagy faág), sudoku, activity (balrog, bélféreg, hacacáré, pörölycápa, stb.), utolsó nap rohanás (sárkánygyík-kócsag, réce-kacsa, sok bunkó meg jófej motorcsónakos), kemping, gulyás-palacsinta, csillagok, Hold, Csokikutya, várjuk Jandáékat, Ukrajna, vízirendőrség, hidak, elhúztak, húzzunk, éneklés (Ohió, Tizenhat tonna, Hollári meg mindenmás)...
Hörcsinek majd élőben. Amúgy én azt mondom, hogy a tavalyi jobb volt és baromira hiányoztál onnan.
folyt.köv. (anyu megint hisztizik, hogy sokat ülök itt...)
Good Charlotte: The World Is Black
Cristopher Paolini: Elsőszülött
mitcsináljak...?
cicák, Bogika, Bandi, fénykép.
zsepi?
...kialvatlan vagyok.
Kilenc hónap.
utálok enni.
evezés, Karvalicsok, sátor, ma este.
mostúgy jó. Senki nem zavar, csak én magamat, de hát van ilyen.
Boldog névnapot Bogi!
Azt hiszem, hogy paradicsom...
Bogi, Bandi, Máté, römi, másikház, sátor, szőlő, polifóm, kártya, Ricsi, pizza, dinnye.
megint álom. jó lesz ez így? (aha)
holnapután. kenu, ugye Lili? csakis :)
Fürdőszoba?
Tegnap meg kiscicák (olyan aranyosak, főleg amikor játszanak), Bogika és paradicsom. Nemsokára evezés.
Fru, ugye ősztől capoeira? Bocsánat, hogy nem hívtalak, majd evezésen beszélünk. Nem szeretek telefonálni. Haragszol?
Cristopher Paolini: Elsőszülött
nem vagyok hajlandó megnézni az Eragont.
Simpson család...
Máté kártyavárat épít.
Römi.
Most kicsit (eléggé) kétségbeesettnek érzem magam. Álmomban kerestem valamit, de nem találtam. Félős... félelmetes. Nyomasztó. Igen, nyomasztó.
Biztos az én hibám.
Virágos gyűrű (mióta elhagytam amit Frutól kaptam, meg a lilaköveset is, nem hordtam gyűrűt. most kell.)
Azt álmodtam, hogy suliban vagyunk, matekóra és Boti tanít. Nemakarom.
Tegnap pedig azt álmodtam (többek között), hogy motorozok, felborulok. Mindezt kívülről látom. Leszállok a motorról, én vagyok és az az én elmegy, hiába hívom vissza, nem vesz rólam tudomást.
Skizofrén?
Vagy csak végleg eltűnt belőlem valami?
Eragon még mindig keresi az útját. Most éppen a törpéknél van. Mennek Ellesmérába.
Csigavér.
Csillagok. Hullócsillagok. Majd jövőhéten, ugye?
Nono suli.
Sasrét. Bár ott sincs nyugalom. Idén biztosan nem.
Napszemüveg, fényképező, bundáskenyér, majonéz, Bogika, cica, kiscica, paradicsom, erőspaprika, cukkini, szalmabála, Ricsi, Máté, kártya, tévé, Star Wars, gép, film, este, takaró, hideg (fázom), álom, veszekedés.
Kör.
Írni, mindegy, hogy mit?
Szép az idő. Helyes. Csak ne romoljon el jövőhétre.
Azt hiszem, hogy az önértékelésem történelmi mélyponton hever. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az égvilágon mindenkivel sikerült összevesznem.
Kunbábonyt valahova nagyon mélyre fogom száműzni. És sajnálom :(
Szarul érzem magam. És nem tudom, mi lesz most.
Holnap megyek Ricsiékhez, aztán evezés, Erdély meg Balaton.
Az elvetett mag kikelt
a langyos őszi tavaszon-,
ám jött a tél, a hideg
s megölte a fájdalom.
Mindenki tele van előítéletekkel.
miért, a francba, MIÉRT???!!!
Maf blogjánolvastam ezt. Félemetes. Szerintem. Ezt nem.
aztánmég, a későn kelés mellett:)
vasárnap-kedd: Ryan közlegény megmentése; Robin Hood, a fuszeklik fejedelme; Atlantisz, az elveszett világ; Nemzetbiztonság Bt; Mulan; Dínó; X-men (féligmeddig); Bakancslista; A 23-as szám.
Népliget, hinta :)
meg akarom nézni/el akarom olvasni ezt a filmet/könyvet.
holnap Kunbábony.
tavaly?
Gergő, szivárvány, eső, kukoricaföld, beszélgetés, zene, napraforgók, prlagfű, kutyák (ugatósak, kóborkutyák), sátor, Rubikkocka, gyertya (azóta se gyújtottam meg), rajz, szalmazsákok, hullócsillag, kalács csokival, kólával, májkrémmel és robbanócukorkával, Bogi gumicsizmában, négyórás séta (lementünk a térképről), citromtorta.
idén nem lesz Gergő, de lesz Ricsi. Bár azért jó lenne.
tetris: 71555
pasziánsz.
sültkrumpli. melegszendvics. sajt, alma, barack.
unalom?
azért jó volt ez a két nap.
utálom pestet.
Heminway: Az öreg halász és a tenger
Christopher Paolini: Eragon
HP6 mindjárt a mozikban (és van pénzem mozijegyre!!!!)!!!
Hm.
Ma nagyon hülyék voltunk. Főleg én.
Ana Konda, az anakonda, akinek 783 lába van, és chupacabras után tehenet eszik. Ötlábú tehenek, akik mennek Ausztráliába, aztán Indiába (hajóval), de ott megeszik a tigrisek. Fogtöméses kardfogú tigris és mamut a fogorvosnál.
Meg fúrótorony.
Amúgymeg milánói, Szájkosaras kosaras és négy fehér Magnum.
Nem hagyom, hogy bármi is elrontsa a kedvemet a mai napon. Meg úgy általában is, igyekszem majd takarékoskodni az energiámmal és akkorkissé talán kevésbé leszek világfájdalmas.
Meleg van :-S
Hm?
Tegnap pár órát feküdtünk fent az előtérben, mert ott volt a leghűvösebb a padló. Előtte meg laticelekkel vertük egymás fejét. Meg (kittkattos) fagyi, séta és Fejér megye tábla.
Farley Mowat: Ne féljünk a farkastól!
Zuhanórepülés.
Mi a boldogság?
Ma megint egy meleg, semmiheznincskedvem-nap van.
Úgyhogy olvastam meteoritokról, árvizekről, földrengésekről (3. évezred - 111 hihetetlen katasztrófa a Föld történetében. érdekes), illetve vonatbalesetekről.
Kiolvastam a Galaxis Útikalauzt, elkezdtem a Csillagok fiait, de azt majd inkább később.
Amúgymeg bambulok. Igazából jólesik punnyadni.
Ufókkal álmodtam. Lebombázták Budapestet, mert egy vadászrepülő kilőtte a szállítóhajójukat, az emberek meg beköltöztek a föld alá.
Egész jó történet, majd lehet, hogy lesz belőle egy novella.
Holnap jön Ricsi. Végrevégre :)
Nem bánom, hogy csak egy hét lett. De ha lenne lehetőségem rá, akkor visszamennék még egyre. Főleg azért, mert ott többet pihentem, mint a suli vége óta eltelt többi időben együtt véve.
Viszont össze is zavarodtam egy kicsit. Nem igazán találtam a helyem. Talán azért, mert ott volt a Bogi meg a Boró.
Persze ha az ember már hatodjára megy, akkor valószínű, hogy találkozik ismerősökkel (Robertó, Krisz, Rebeka, Bori, a kistörzsfőkről nem is beszélve), de az más, ha az ember évente egyszer találkozik velük, mint ha az év minden egyes napján velük vagyok. Ha ők ott vannak, ők ismernek, nem vagyok annyira fesztelen. Hét végére feloldódtam, de kellett volna még egy hét, hogy rendbe jöjjek teljesen.
Nem baj, majd itthon, Ricsivel, lassacskán. Szerda :)
Más volt, mert ugye eddig nem hiányzott senki, amikor elmentem. Most meg azért Ricsit hiányoltam néha. Nem azt mondom, hogy nem tudtam így jól érezni magam, mert de, de azért hiányzott.
Másrészt viszont Sasréten tudom lemérni, mennyit változtam egy év alatt és megnézni, hogy mit akarok változni. Ott lettem olyan, amilyen. Majdnem mindent, amit jónak tartok magamban, azt onnan hoztam.
Idén annyit sikerült leszűrnöm, jogy legyek türelmesebb és legyek nyitottabb.
A "ne-mesélj-be-magadnak-semmit" című figyelmeztetést az elmúlt tizenhét évben sikeresen figyelmen kívül hagytam - szabad gondolkodási időm kb ötven százalékában, amikor nem átlátni próbálom a dolgokat - a legkülönbözőbb dolgokat mesélem be magamnak, aminek következtében már remekül tudok ugyanamellett a dolog mellett és ellen érvelni.
Három kisebb testvéremet (4, 8 és 11 évesek) nyár végéig szívesen kölcsönadnám...
van 2 darab fém200asom. mindkettő tegnapról :)
most megint utazós kedvem van.
és akkor egy régebbi, amit még Sasrét előtt akartam felrakni. a GDP egy ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértéke. az alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoport átlagos GNP/fő értéke 410 USD(USA dollár)/fő és akkor most össze lehet hasonlítani Afrikát (most itt Etiópia, de a több ország is hasonló) az USA-val. a Föld lakosságának 20%-a nem jut tiszta ivóvízhez és még sorolhatnám. illetve akkor pár szó a páriákról: a páriák (vagy dalitok, azaz érinthetetlenek) az indiai társadalom kivetettjei. Még ma is 170 millió pária él Indiában, embertelen körülmények között. Kétharmaduk analfabéta, és csupán 7%-uk jut tiszta vízhez, áramhoz és mosakodási lehetőséghez. És akkor még szó sem volt a brazil fazettákról, az afrikai éhségövezetről és a dél-kelet-ázsiai földművesekről, akiknek az életét egyetlen áradás tönkre tudja tenni.
csak hogy a panaszkodóknak legyen min gondolkodniuk:
ha a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, és az így kapott értéket hozzáadjuk a GDP-hez, megkapjuk a GNP-t, vagyis a bruttó nemzeti terméket.
egy ország fejlettségétrendszerint a GNP/fő mutatóval is lehet jellemezni. néhány példa:
a Föld legszegényebb országa Etiópia, ahol ez az érték átlagosan 100 USD/fő
az alacsony jövedelmű csoport legfejletteb tagja Ukrajna, 750 USD/fő-vel. az ország GDP-je 1990-1999 között átlagosan 11%-kal esett vissza
a közepes jövedelemszintű országokat (756-9265 USD/fő) alacsonyabb és magasabb fejlettségű csoportra osztják. a legalacsonyabb GNP/fő értéke Kínának van (780 USD), ahol 1990 és 1999 között évente átlagosan 11%-kal nőtt a GDP
Magyarország a magasabb fejlettségű országokhoz tartozik, 4650 USD-vel
és akkor az öt leggazdagabb ország a Földön:
USA: 30.600 USD
Dánia: 32.030 USD
Japán: 32.230 USD
Norvégia: 32.880 USD
Svájc: 38.350 USD
(az adatok nem éppen maiak, de a lényeg talán érthető)
és akkor még pár adat:
a Föld 500 legnagyobb folyója közül250 súlyosan szennyezett
Csád lakosságának 25%-a jut tiszta ivóvízhez
Luzon (Fülöp-szigetek) lakosságának 40%-a él kevesebb, mint napi egy dollárból, Bangladeshben ez az arány 32%
évent 2,2 millió gyerek hal meg hasmenésben
Nepál lakosságának 42%-a él a szegénységi küszöb alatt, és a kb. 6,2 millió 5 és 14 év közötti gyerekek 40%-a dolgozik
Argentína a világ 4. legnagyobb élelmiszer-exportőre, a gyerekek 20%-a mégis alultáplált és a lakosságnak több, mint a fele a szegénységi küszöb alatt él
Venezuelában a népesség harmada nem jut alapvető élelmiszerekhez
A páriák nem érhetnek a hindukhoz, nem szólhatnak hozzájuk, sőt, már a puszta jelenlétükkel tisztátlanná teszik őket. Nem használhatják azokat az utakat, boltokat, kutakat, mint a hinduk. Nem járhatnak iskolába, étterembe, nem utazhatnak együtt hindukkal. Ők végzik az alja munkákat - az állatok leölését, megnyúzását, csatornatisztítást.
Indiában hivatalosan már eltörölték a kaszterndszert, de a többezer éves hagyományt nem lehet pár évtized alatt kiölni az emberekből. 170 millió ember él embertelen nyomorban, semmibe véve, csak Indiában.
rohadtéletbemár, hogy anyu megint mindent jobban tud X(
aztán csodálkozik, ha nem állok szóba vele...
Most jöttem haza. Vissza a hétköznapokba. Oda a szabadság...
Őszintén? Maradtam volna még egy hetet, hiányzik. De most nem bánom igazán, hogy így alakult.
Még egy kicsit füstillatú a hajam a tegnapi tűztől, de este megmosom. Már nem Nagyfenyő vagyok, hanem Borka. Nincs esti kártyázás (speed Orisval, kentkupé Tronkéval meg Petivel :)), se zászló (vezettem zászlózást. ez is megvolt...), gyöngyözés Kígyónénivel vagy batik Cilivel meg Kerekpereccel. Nem beszélgetek Lukassal, és nem lehet két percenként helyzetmeghatározni Kukacot egy 'SÜN!' vagy egy 'Süti!' kiáltás után. Tronke sem meséli a vadmacskát a feje mellett és PEti nem dobol a konyhában. Dalma és Nóri nem jönnek oda tűbefűzést kérni, Ungabandzsi sem hülyéskedik és Dávid se morgolódik és Rebekától sem robbanok fel dühömben. Ja, meg persze Mosómedve ('DORKA!' - zászlózás).
Sasrét... más, mint bármi más hely, ahol eddig voltam. Ott még akkor is rohan az idő, aikor halálra unom magam. Márpedig most nem volt olyan jó, mint eddig. Egyrészt hiányzott Ricsi, másrészt nem igazán találtam a helyem. Első két nap csináltam egy hajpántot, addig elfoglaltam magam, viszont utána meguntam a gyöngyözést és három nap alatt három gyöngyállatot (vérnyúl, ződmadár bólogató arkansas és ződsün, amit nem sikerült rásóznom senkire) sikerült alkotnom és kész. Szombaton még csináltam egy karkötőt meg egy nyakláncot, ja meg persze közben folyamatban volt egy kulcstartó és batikoltam két pólót. Fagyűjtés közben meg szétesett a papucsom, és bőrragasztóval nem lehetett megcsinálni (vajon miért...?)
Sőt, amikor nagyon unatkoztam még álomfogót is csináltam, de azt szerencsésen (és szerencsére) fent hagytam a buszon. Majd jövőre szebb lesz.
De jó volt. Más volt, mint eddig, mert nem nagyon volt kivel beszélgetni és eddig nem hiányzott senki. Most úgy... magamban voltam. Persze péntek-szombaton már elkezdtem körbe járkálni és hülyültünk egyet Robertóval, meg akkor is jó volt, amikor kártyáztunk Petiékkel (huh... hátigen). Meg Tomi nemezcsirkéje pisztollyal meg karddak és a tetőről nem poytognak ceruzadarabok, ugye Dávid :)
Meg az is kiderült, hogy Lukas ismeri Zsuzsanénit, Miki Svájcban tanul, kisMiki pedig szeret játszani, főleg memóriát meg hupikéktörpikéket (Kukac XD). Peti lebontotta az erdőt, Kornél megszakértette a tüzet, a kitömött vadmacska meg reggel ijesztő, ha a fejedbe hajol (Tronke szerint), Norbi update 3.0 és Kukac szerint MPS (GPS helyett). ('Itt jön az IQ hadtest!'). Senki nem lett normálisabb tavaly óta, Kukac szerint ha a civilizációban a táboros szóhasználatunkkal élnénk, a nap huszonhat órájában meg se szólalnánk és nem kell a térerő. Ja, ne felejtsétek, hogy SÜN!
Péntek este antiszoc, 11kor lefekvés, másnap fél11ig alvás. Kicsit megbántam már, de mindegy.
Meg volt olyan is, hogy kifejezetten haza akartam jönni és majdnem elbőgtem magam, annyira szét voltam esődve. Ez is új dolog...
Ma meg hazafelé vonat, Petivel, újság, keksz meg fanta.
Még tutira írok majd, de most így hirtelen ennyi. Kicsit összefüggéstelen, de én értem. Volt ez már rosszabb is.
Most megint olyan bonyolult minden.
1 hét vagy 2?
Karen Miller: Klónok háborúja- Külső űr
UPDATE: 1 hét. kocsi.
(remélem lesz valakinél kártya, nekem csak egy pikkdámám meg egy pikkhármasom van)
kicsit félek. most bizonyos dolgok nagyon mások lesznek.
