Most leginkább sírni van kedvem, nem szabad engem egyedül hagyni, és egyre gyakrabban merül fel bennem, hogy nem és nem kellett volna, és nem kellett volna hosszútávú kapcsolat, mert nem lehhet csak úgy félbehagyni, mint minden mást, mert nem vagyok elég érett hozzá, mert túl szeszélyes vagyok, mert nekem más terveim voltak...
ami hülyeség.
deazért mégis.
ráadásul mindenhol egyetem, Mafia is, Macsek is, Ricsi is, a suliban mindenki nagyban tervezgeti, hogy hova...
én meg nem tudom mit akarok, még nagy vonalakban sem.
dolgozni akarok, de azt nem lehet, mert anyu hisztizni fog, meg mert nem vagyok 18.
Nem kellett volna elolvasni Maf blogját, most nagyon nekikeseredtem...
(ennyi erővel nem kellene folyton Ricsit hallgatni, hogy mi meg hol meg mit)
inkább tanulok. akkor legalább nem kell gondolkodni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.