HTML

2009.06.11. 19:18 lborka

Nem tudom, mitől lettem ennyire ideges, de csak két tippem van.

Ki az a bunkó, szemét, köcsög, aki utolsó tanítási nap hatodik (vagyis utolsó) óráján még tanít??? Ne menjen tanárnak, mert gyűlölni fogják.

várható évvégim:
fizika: 3
tesi: 5
angol: 5
biosz: 5
matek: 4
japán: 5
töri: 5
kémia: 5
irodalom: 4
ének: 5
föci: 5 (?)
nyelvtan: 4
rajz: 5

Újholdat olvasok, arra nem kell figyelni.
Ez valahogy jobban tetszik. A fájdalom közelebb áll hozzám, mint a felhőtlen boldogság, meg a csöpögős dumák.
A jellemzésére az első szó, ami eszembe jutott, az a visszafogottabb. Pedig bizonyos értelemben nem... namindegy.
A szomorúságot, keserűséget, fájdalmat sokkal könnyebb kifejezni, mint a boldogságot. Azt szavakba lehet önteni. A boldogság sokkal összetettebb... akkor csak ezt tudom megmondani, mit csináltam, amikor boldog voltam. Magát az érzést nem tudom leírni... még nem sikerült. Talán nem is fog.

Hazajöttem, lefeküdtem olvasni. Aztán behunytam a szemem, álmodozni kezdtem és a következő, amire emlékszem, az az volt, hogy felébredtem.
Álomtalanul aludni jó. Csak a feketeség, más semmi. Nincs nyomasztó rémálom. Nem érzem, hogy mindenem fáj.
Mostmeg... az izmaim nem akarnak engedelmeskedni, a fejem mindjárt szétrobban és félek a holnaptól.

És az eső sem esik...

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://lborka.blog.hu/api/trackback/id/tr661179526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.